Családi ház ereszcsatorna tisztítása sajátkezűleg

Eldugult az ereszcsatorna? Nem folyik le az esővíz?

DUGITITKOK

Rácz Zsuzsa, alias DugiZsuzsitól,
dugulásmegelőző és a duguláselhárító specialistától

 

Eldugult az ereszcsatorna

Eldugult az ereszcsatorna

Vegyszerrel semmit sem tehet az esőcsatorna dugulása ellen!

Egy ismerősöm kérdezte, hogy az ecettel és a szódabikarbónával mire mehetünk ilyen helyzetben. Hát, sajnos itt semmire. Csak a pénztárcának és a környezetnek árthatunk ezekkel ilyen helyzetben.

A tetőre tapadt por igazi ellenszere a sok-sok víz. Persze, a legolcsóbb a non stop otthon elérhető sajátkezűség, de ahhoz is kell egy ici-pici hozzáértés.

– A csapadékcsatorna összegyűjtésére a sátortetős családi házak tetején körbeszalad a félköríves esőcsatorna. Érdemes megfigyelni, hogy a függőleges és zárt csatornacső irányába lejt egy picinykét. Ahol nem egyenletes a lejtés, ott a fekvő résznek „hasa” keletkezik, és azon a helyen mindig ki-kicsöppen egy-egy csepp, ami a nagy zuhi után hallatszik. Nekem is pont a bejárati ajtónál van egy ilyen kellemetlen meglepim. Az is lehet, hogy a kissé megsüllyedt összeillesztésnél a víz súlyától keletkezett egy pici hézag…

Ereszcsatorna csöpögéskor mi a teendő?

– Többféle megoldás van, mindegyiket száraz időben ajánlom:

Elsősorban az egyenes csatorna megsüllyedt „hasán” összegyűlt faleveleket a fekvő ereszcsatornából a létra tetejéről (vagy egy hosszú szárú kicsi kapával alulról) ki lehet kotorni – lehetőleg ne akkor, amikor frissen érkezünk haza a fodrásztól, mert a kiszáradt levelek törékenyek és porosak.

Ereszcsatorna tisztítása saját kezűleg

Ereszcsatorna-dugulás elhárítása saját kezűleg

Egy ismerősöm szívesen megoldotta ezt a létra tetejéről: egyszerű slaggal kimosott mindent a függőleges vezeték irányába. Ezt nem ajánlom, mert amikor kipróbálta, a hirtelen teljesen kinyitott hideg víz visszacsapódott rá, majd egy pillanat alatt a karján át végigfolyt az oldalán, és a farmere egyik szára hirtelen annyira nehéz lett a víz súlyától, hogy majdnem felborult a létra…

A függőleges ereszvezeték alsó részén általában a kiköpő a faltól kifelé löki a vizet. Ennek az alja időnként eldugul, ha nem ívesen, 45 fokban távolodik el a függőleges cső a faltól.

Ekkor jól jön a piszkavastechnológia. Kiráncigálható a kiköpőből a sok falevél. Ezeket ne a kukába helyezzük, inkább érdemes a földbe beleforgatni, azaz újrahasznosítani.

Mikor vezetik be a földbe az ereszcsatorna vezetékét?

– Ahol a függőleges esőcsatornát bevezették a föld alá, ott általában van a közelben egy tisztítónyílás, ahonnan tisztítható a vezeték például a szikkasztó irányába. A föld alatt futó esőcsatorna mélyebben fekszik a szennyvízcsatornánál, teljesen külön rendszeren távozik az ingatlanról, mint a szennyvíz.

Mi kerül az esőcsatornába?

– Akármennyire is meglepő: elsősorban a háztetőre lerakódott rengeteg por, amit az eső belemos időnként a csatornába, ahol sár alakjában viszontláthatjuk. Másrészt jellemző még a rengeteg lehullott és a szél belehordta falevél. Ezt lehet spirállal fellazítani és sok-sok vízzel fölhigítva kimosni onnan.

Ereszcsatorna dugulás falevelektől

A varjak időnként a faleveleket kihajítják a tető alján futó fekvő ereszcsatornából. A varjúk kibogarásszák a falevél alól a kicsi élőlényeket, kukacokat, meg a szél odahordta magvakat is.

Miért vastagabb az esőcsatorna a szennyvízcsatornánál?

– Mert ha egy épületben mindenki egyszerre ébred fel és megy pisilni-kakilni, és egyszerre húzzák le a rötyit, akkor is kevesebb az alkalmi vízhasználat, mint egy-egy zivatarnál. És az esőt a csatorna-rendszernek minél előbb el kell nyelnie, akár több függőleges vezetékből is.
Sőt, még az is izgalmas, hogy mélyebben fekszik az esőcsatorna, mint a szennyvízcsatorna, ezzel is meghosszabbodik az esőlé útja, ez is az esővíztávozás gyorsaságának az idejét csökkentő tényező.

Hogyan dugíthatja el az esőcsatorna az utcai közcsatornát?

– Általában az épületek esőcsatornái nem csatlakoznak külön a felszín alatt jó mélyen fekvő esőcsatornába, inkább a csapadék úgy hasznosul, hogy az a földet táplálja a függőleges ereszcsatorna alján lévő kiköpőn keresztül.

Városban külön csapadékcsatornát alakítanak ki, mert sok helyen szilárd a burkolat és a nagyfokú beépítettség az oka annak, hogy el kell terelni a hirtelen lezúduló esőt, nehogy árvíz alakuljon ki, vagy a pincéket elárassza a hirtelen jött nagy zivatar.

Telekhatáron, azaz a kerítésen kívül a szennyvízcsatornánál egy nagyobb átmérőjű csatornarendszerbe folyik az utcai esővíz a járda melletti rácsos csapadéknyelőn keresztül, hiszen hirtelen akkora mennyiségű „áldás” érkezik néha, hogy ma már nem biztos, hogy elbírja azt a közcsatorna. Egyébként a közcsatorna csapadékcsatornáját szándékosan a legnagyobb felhőszakadásra méretezték, viszont ma már jóval több mennyiség hullik le hirtelen, mint kb. 120 éve, amikor tervezték a fővárosi csatornákat.

Erre találták ki a visszacsapószelepet?

– Az egy érdekes billentyű, vagy pillangószelep. Csak egy irányba engedi ki a vizet. A kb. öt méter mélyen fekvő, fél métertől kb. 2,5 méter átmérőjű közcsatorna az özönvízszerű esőzéstől gyorsan megtelik, akkor az aknába vagy a legalsó szint vezetékébe beépített visszacsapószelep lezár. Egy csepp sem megy se ki, se be. Semerre.

A visszacsapószelep megóvja a legalsó szintet az elázástól addig, ameddig az épületen belül nem kezdik használni a vizesblokkokat. Mert attól a pillanattól, ameddig zárt a pillangószelep, a legalsó szintről semmi sem folyik el semerre. Tehát egy mesterséges dugulás keletkezik. Csak ha a közcsatornából elcsordogál a trutyi, akkor ismét bentről elfolyhat már minden víz a külvilág felé…

Ha a közcsatornánál mélyebbre épült volna a garázs, a pince, akkor a legalsó szinten érdemes az ajtó vagy az ablak közelébe kiépíteni egy zsompot, azaz egy kb. fél méter mély és fél méter széles, kicsempézett lyukat, amibe egy zsompszivattyú beletehető, amivel az esővíz az ablakon vagy az ajtón keresztül kiszivattyúzható a kertbe.

A zsomp tetejére célravezető egy fém vízóraaknafedelet rakni, hogy bármikor könnyen felemelhető legyen, és az esőviz vízlehúzóval könnyen belehúzható.

Olyankor tartsuk vissza a „pisilni kell”?-t

Mindent (mosogatót, kádat, mosdót, bidét) érdemes ledugózni, és a WC-tartályt addig nem szabad lehúzni, amíg a nagy ár elvonul. Ez a külső területeken pár perc, a belvárosban lehet egy-két óra is.

És ha nem sikerül az esőcsatorna-dugulás elhárítása?

Ha az ereszcsatorna-dugulás elhárítása sajátkezűleg, házilag nem megy, érdeklődjön a duguláselhárítási fix árak iránt, majd kérje a mi Womás segítségünket. (Woma? Nagynyomású teljes keresztmetszetű csatornamosással pillanatok alatt felaprítható és kimosható a legnagyobb átmérőben lévő dugulás is.)

Most írja a noteszébe,
hogy ott lehessünk idejébe’:

gyorsszolgalat.hu: 06 30 396 2922

 

Duguláselhárítás-ügyelet: 30/5 200 600