Szeretne többet tudni arról, hogyan épül fel lakóépületének szennyvízcsatorna rendszere? Mi okozhat benne dugulást? És mi a teendő, ha szennyvízcsatorna-dugulás elhárítására, csatornatiszításra van szükség?
Olvassa végig ezt az oldalt! Ha van személyes tapasztalata, története vagy javaslata, kérjük, írja meg! Meglepetéskuponnal háláljuk meg Önnek.
A szennyvízcsatorna dugulás egyértelmű jele: nem folyik el valamelyik vizesblokk szennyvize.
A vizesblokk
A fürdőszobai vizesblokkhoz tartozik a kád, mosdó, tusoló, bidé. Tehát a vizesblokkban több helyről egy fővezetékbe, az alapvezetékbe folynak a vizek.
A másik vizesblokk a WC-é. Itt is lehet külön vízóra. A vécé alapvezetékében találkozik a konyha vizével. Ha külön vízóra van, akkor az elfolyás is külön távozik.
A lakótelep lakásaiban egy vízóra van, minden víz innen ágazik szét, és mind a WC alapvezetékébe folyik bele, onnan pedig a függőleges, mindenkivel közös, osztatlan ejtővezetékbe. Panelben csak egy vizesblokk van és egyetlen vízóra, amely a lakásba bejövő ivóvíz mennyiségét méri.
A szennyvíz
Amikor a csapból kifolyó víz a leeresztőszelepen keresztülhalad, akkor az már szennyvíz. Így a mosogatólé, a fogmosópohárból kilöttyintett tartalom is, a WC-csésze vize is, meg a fürdővíz is.
(Nekem a fürdővízről mindig Marx jut eszembe: ő mondta, hogy ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket is. Ez ma is érvényes, mert pici odafigyeléssel minden megelőzhető, vagy ha baj van, akkor megoldható! Hogy milyen igaz! Ugyanis egyes nagyobb szennyvízcsatorna-dugulást néha megszünteti egy kádnyi víz, ha ismerjük és jól használjuk a fürdővizes duguláselhárítást. (Lásd: fürdővizes duguláselhárítás – házi praktikák)
A padlóösszefolyó
Amikor a padlóösszefolyóból, azaz a kád előtti rácsos lefolyóból a fürdőkád vagy a mosdó vize feljön, akkor a fürdőszobai blokk dugult el. Ez a fajta dugulás elektromos spirállal és bő vízzel megoldható. Nem érdemes a kézi spirált beleerőltetni, mert annyira bele lehet tekerni, hogy a bontás és az újraépítés nemcsak sokba kerül, de időigényes ugyanolyan padlólapot vagy csempét találni, mint az eredeti. Vegyszerrel se kísérletezzen, mert ha nem tudja elolvasni a apróbetűs használati utasítást, nagyobb kárt okoz, mint az eredeti. Inkább ezt bízza duguláselhárító szakemberre.
Rendszeresen, szinte naprakészen visszatér a dugulás, ha az építők „hogy spóroljanak”, szabálytalanul a mosogató vezetékét belekötik a padlóösszefolyó vezetékébe, és olyankor a zsíros mosogatólé folyik szét a fürdőszoba padlózatán. Ez nemcsak, hogy csúszásveszélyes, csak mosogatószerrel távolítható el. Akkor a legbosszantóbb, ha nem a padlóösszefolyó irányába lejt a padlózat, mert akkor a víz nem elfolyik, hanem szétterül, és a fürdőszobai bútorok lábainak vége van.
Nagy a baj akkor, ha a kád előtti rácsos lefolyóból gejzírként feltör a víz, amikor a WC öblítőtartályát kiürítjük, mert ilyenkor a legnagyobb átmérőjű WC-vezeték dugult el, amibe a fürdőszoba vize is belefolyik. A lakásban a függőleges ejtővezetékig terjedő fekvő szakaszt nevezzük alapvezetéknek, ami összegyűjti a fürdőszobai vizeket.
A függőleges ejtővezetékre, a strangra teljesen önállóan csatlakozik külön a konyha vezetéke, ha betartották az építők a szabványokat, és nem kötötték össze a fürdőszobai padlóösszefolyóval.
Ha a WC nem folyik el, csak nő benne a vízszint, amikor bármit használunk a lakásban, az már komoly szennyvízcsatorna-dugulás.
Épületen belüli szennyvízvezetékek
A lakáson belüli szennyvízvezetékek 10-20, 32, 40, 50 mm-esek.
- 10-20 mm-es, vagy egy-két centiméter átmérőjű a csurgalékelvezető, a klíma vezetéke.
- 32 milliméteres a mosdószifonból, a bidéből, a vizeldéből a fal irányába futó fekvő vezeték.
- 40 milliméteres a falban kezdődő 90 fokos könyök, mely lehet a mosdóé, a mosogatóé, a falikúté, a vizeldéé.
- Ma már inkább 50 mm-es könyököt helyeznek a falba a mosdónak, a mosogatónak, a falikútnak, a vizeldének.
Hogyan lesz a szennyvízvezetékből szennyvízcsatorna?
Az átmérő felbővítésével. Amihez nem folyásirány szerinti bővítőt építi be a mester, hanem a befogadótól induló építkezés miatt „szűkítőt” épít be, ami így néz ki:
A 110 mm-es átmérőjű WC-vezeték és az attól nagyobb átmérőjűek már mind csatornák, ami olyan vastagságtól kezdődnek, mint a felkarunk. A faluk anyaga is sokkal vastagabb, mint az épületen belüli kisebb átmérőjű vezetékeké.
A WC vezetéke (a szabvány szerint) ahogy kilép a házból az udvarra, rögtön minimálisan 125 milliméteres átmérőre bővül, ennek a keresztmetszete kb. combnyi vastagságú, és a vízhozam mennyiségétől, és a rákötések számától függően növelik az átmérőt, előbb a 160 mm-es, majd 200, mm-es, távolabb 250 mm-es és még messzebb már 300 mm-es szennyvízcsatornák vannak lefektetve a kertben, az utolsó aknáig. Ezeket az udvari csatornákat ma már nem nagyon spirálozzák, hiszen a spirál csak annyi piszkot tud körbe a csatorna belső falán leverni, amekkora a spirál tisztítófeje. Ehelyett inkább nagynyomású vízzel mossák át, azt viszont teljes keresztmetszetben, azaz Womázzák. (Lásd Womás csatornatisztítás)
Ha az udvari akna szélén ömlik ki a víz, akkor mindenképpen Womával vonul a felkészült duguláselhárító „terepre”.
Az esőcsatorna
A szennyvízcsatornánál is nagyobb átmérőjű a csapadékcsatorna. A méretét úgy határozzák meg a tervezők, hogy mekkora a burkolt felület, amelyben benne van a tető, a járdák, a kocsibeállók.
Manapság annyira megnőtt az esetenként hirtelen lezúduló csapadékmennyiség, hogy most már az udvaron körbe-körbe 80 centi átmérőjű, hosszú tározókat érdemes kiépíteni sok helyen utólag, ahol a közcsatorna nem tudja elnyelni a rövid idő alatt érkező nagyon sok esőt. A tároló végén lévő kis átmérőjű visszacsapószelep csak akkor engedi a csapadékot a közcsatornába, ha levonul az ár.
Az egyesített csatorna
Nem sűrűn beépített településeken néha engedélyezik az egyesített csatorna megépítését, ahol a közcsatorna elég széles, nagy átmérőjű. Olyan helyeken engedélyezték annak idején, ahol még nem voltak külön kiépítve az esőcsatornák. Budapesten igyekeznek az egyesített szennyvíz- és csapadékcsatornákat megszüntetni annak érdekében, hogy hatalmas esőzéskor ne álljon meg az élet, ne ázzanak el a legalsó szintek, a pincék, alagsorok, mélygarázsok. borospincék, szuterének, pincelakások, légópincék, óvóhelyek, lőtérpincék, fittnestermek, sőt raktárak, élelmiszertárolók, de van, ahol föld alatti műhelyeket alakítottak ki, ahol egyesek alkotnak vagy a hobbijukat űzik, vagy barkácsolnak.
***
Van, ahol nem tudunk szivattyúzni, ha baj van
Ahol nincs csatorna
Ahol a csatornázás hiánya miatt nagy esőzéskor az utcáról folyik be a víz a legalsó szintre, ott az a probléma, hogy nem tudom, hová szivattyúzhatnék.
Kedves Olvasó, Ön kívülálló, ezért jobban rálát erre a problémára. Kérem, ossza meg velünk a tapasztalatait, az ötleteit, hátha közösen kitaláljuk, mit tehetünk az ilyen lakók érdekében. Kíváncsi vagyok a javaslatára.
Ahol a közcsatornánál mélyebbre építették a legalsó szintet,
ott esőzéskor mindig befolyik az eső, és hiába kérnék, hogy szivattyúzzam ki a vizet, ameddig esik az eső, hova szivattyúzhatnám? Visszafolyna mindenhonnan.
***
Ön, kedves Olvasó, eddig is sokat segített, az elképzelése alapján kidolgoztam már egy csomó új szerszámot, gépet, melyeknek a nagy részét ma is használjuk a mindennapokban. Kérjük és várjuk szolgáltatásjobbító elgondolását, javaslatát. Ha beválik, küldünk Önnek egy egyedileg legyártatott, értékes meglepetészsetont.
Érdekel az Ön tapasztalata, írja meg a email-címre, hadd tanuljunk belőle. Kérdezhet is, DugiZsuzsi személyesen válaszol Önnek.
Ha tőlünk rendeli meg a szennyvízcsatorna-dugulás elhárítását, csatornatisztítást, akkor cserébe megajándékozzuk egy meglepetészsetonnal.
Rácz Zsuzsa, alias DugiZsuzsi
duguláselhárító specialista
közel 30 év szakmai tapasztalattal
Tel.: 30 / 5 200 600
